Az idegen élet rejtélye és hatása az emberiségre

A tudományos felfedezések nem csupán a tudásunkat bővítik, hanem alapvetően megváltoztatják a világképünket is, hiszen felfedik az Univerzum nagyságát és azt, hogy hol helyezkedünk el benne. Az egyik ilyen mérföldkő volt, amikor az első űrszondák visszaküldték a Föld képét, amely a mi bolygónkra nézve egy egészen új perspektívát adott. Most pedig egy újabb jelentős lépéshez érkeztünk, amely a más világokon való élet felfedezésének lehetőségét hozza közelebb. A K2-18b nevű bolygón olyan gázokat találtak, amelyek a Földön egyszerű tengeri organizmusok által keletkeznek, ami új reményeket ébreszt a földönkívüli élet létezésével kapcsolatban. Prof. Nikku Madhusudhan, a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének vezetője úgy véli, hogy a tudományos közösség közel áll ahhoz, hogy megválaszolja a legfontosabb kérdéseket a földönkívüli élet létezésével kapcsolatban.

A felfedezés felveti a kérdést, hogy ha valóban találunk életet egy másik világon, az hogyan változtatja meg a mi fajunkat? Őseink már régóta meséltek az égen élő lényekről. A 20. század elején a csillagászok úgy vélték, hogy egyenes vonalú formákat látnak a Mars felszínén, ami spekulációkat indított arról, hogy a közeli bolygón egy fejlett civilizáció élhet. Ez az elképzelés rengeteg science fiction történet inspirációjává vált, ahol repülő csészealjak és zöld kis idegenek szerepeltek. A hidegháború idején a nyugati kormányok a kommunizmus terjedésétől való félelmet keltették, így az űrből érkező látogatók gyakran fenyegetésként jelentek meg a médiában.

Azonban az elmúlt évtizedekben a „legmeggyőzőbb bizonyítékok” a földönkívüli életre nem a Marsról vagy a Vénuszról, hanem egy távoli csillag körül keringő bolygóról érkeztek. A NASA eddigi kutatásai főként a Marsra összpontosítottak, de 1992-ben a Naprendszeren kívüli első bolygó felfedezése új irányt adott a kutatásoknak. Azóta közel hatezer exobolygót fedeztek fel, amelyek közül sok gázóriás, mint a Jupiter és a Szaturnusz, míg mások túl forrók vagy túl hidegek ahhoz, hogy folyékony víz legyen rajtuk, ami az élethez elengedhetetlen. Azonban számos olyan bolygó is létezik, amely a csillagászok által „Aranyhaj zónának” nevezett területen helyezkedik el, ahol a távolság „éppen megfelelő” az élet támogatásához. Prof. Madhusudhan szerint a galaxisunkban akár több ezer ilyen bolygó is lehet.

Ahogy az exobolygók felfedezése folytatódott, a tudósok olyan műszereket kezdtek fejleszteni, amelyek képesek elemezni ezeknek a távoli világoknak a légkörének kémiai összetételét. Céljuk az volt, hogy az űrből érkező csillagfény apró mennyiségeit rögzítsék, és tanulmányozzák a molekulák kémiai lenyomatait, amelyek a Földön csak élő organizmusok által keletkeznek, úgynevezett biosignatúrákat keresve. A NASA James Webb Űrteleszkópja, amely a K2-18b bolygón felfedezte a gázokat, a valaha épített legfejlettebb űrteleszkóp, és 2021-es indítása óriási izgalmat keltett a földönkívüli élet keresésében.

Bár a JWST korlátai vannak – nem képes észlelni olyan kicsi bolygókat, mint a miénk, vagy olyan közel a csillagukhoz, hogy az elvakítja a megfigyelést –, a NASA tervezi a Habitable Worlds Observatory (HWO) megépítését, amely a 2030-as években fog megvalósulni. Ez a létesítmény képes lesz észlelni és mintát venni a hasonló bolygók légköréről. Emellett a közeljövőben elindul az Európai Déli Obszervatórium (ESO) rendkívül nagy teleszkópja, amely a chilei sivatag tiszta égboltját figyeli majd.

Prof. Madhusudhan reméli, hogy két éven belül elegendő adatot gyűjt, hogy egyértelműen bizonyítani tudja a K2-18b körüli biosignatúrák létezését. Azonban ha ez sikerül is, az nem fogja azonnal ünneplésre késztetni a tudósokat, hanem inkább egy új tudományos vita kezdetét jelenti, amely arról szól, hogy a biosignatúrák nem élő forrásokból is származhatnak. Ahogy a tudományos közösség egyre több adatot gyűjt, és a kémikusok nem találnak alternatív magyarázatokat a biosignatúrákra, a konszenzus lassan a földönkívüli élet létezésének valószínűsége felé fog elmozdulni.

A tudományos kutatások soha nem voltak még olyan intenzívek, mint most, és soha nem álltak rendelkezésre olyan fejlett eszközök, amelyekkel az élet nyomait kereshetjük. A szakemberek egy része úgy véli, hogy már nem az a kérdés, hogy találunk-e életet más világokon, hanem az, hogy mikor. A földönkívüli élet felfedezése nem félelmet, hanem reményt hozhat, hiszen megváltoztathatja a világképünket, és közelebb hozhat minket egymáshoz. Prof. Madhusudhan szavai szerint, ha egyszer felfedezzük, hogy nem vagyunk egyedül az Univerzumban, az alapvetően megváltoztatja a gondolkodásunkat önmagunkról és a társadalmi határainkról.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cp8jwj90ejno