A Just Stop Oil mozgalom eltűnt a színről, most a föld alá rejtőzik

A Just Stop Oil (JSO) aktivistái újra előveszik transzparenseiket, felöltik jól ismert narancssárga mellényüket, és feltöltik hangosbemondóikat – ez a rutinszerű tevékenység nem ismeretlen számukra. Három évnyi levesek öntése, kukoricakeményítő festék spray-zése és utak blokkolása után a klímaaktivista csoport az ország egyik legrosszabbul megítélt kampányszervezetévé vált. Szombaton szándékuk szerint több száz aktivista gyűlik össze London központjában. Azonban a JSO összejövetele most nagyon különbözni fog az eddigiektől. Egyrészt a találkozó létezését nem titkolják, másrészt valószínűtlen, hogy olyan tömeges zavargásokra kerülne sor, mint a korábbi demonstrációikon. Valójában ez a JSO utolsó tiltakozása. A csoport hivatalosan úgy nyilatkozott, hogy megnyerték harcukat, mivel a követelésük, miszerint ne legyenek új olaj- és gázengedélyek, most már kormányzati politikává vált. Magánbeszélgetések során azonban a JSO tagjai elismerik, hogy az új, a zavaró tiltakozások kezelésére bevezetett szigorú hatáskörök szinte lehetetlenné tették a hasonló csoportok működését.

Sarah Lunnon, a JSO egyik alapítója, a szombati találkozót „örömteli ünneplésnek” nevezi. „Hihetetlen dolgokat tettünk együtt, és annyira megbíztunk egymásban” – mondja. De nemcsak ők ünnepelnek. Sok autós, akiket az akcióik késleltettek, a nagy festmények elleni támadások miatt felháborodó művészetkedvelők, valamint a színházi és sportesemények résztvevői is örömmel látják a JSO távozását. A rendőrség is megkönnyebbült, hiszen a JSO tüntetéseinek kezelése több ezer órát és milliókat emésztett fel a költségvetésből. A londoni rendőrség 2023-ban azt nyilatkozta, hogy a csoport tiltakozásai közel 20 millió fontba kerültek.

A JSO megszűnése azonban nagy kérdéseket vet fel: vajon valóban vége van a zavaró klímatüntetéseknek az Egyesült Királyságban, vagy a föld alá szorított aktivisták új, még zavaróbb vagy kaotikusabb akciókat indíthatnak el? A stratégiai kérdés is jelentős: a közvélemény aggodalma a bolygó jövője miatt széleskörű, mégis sokan ellenségesen viszonyultak a JSO-hoz. Hogyan kerülheti el a klímavédelem a hasonló helyzetek megismétlődését?

A JSO modellje kicsi, elkötelezett aktivisták csoportjait foglalta magában, akik célzott akciókat hajtottak végre, hogy maximális zűrzavart vagy nyilvános felháborodást okozzanak. De szigorú belső szabályokkal rendelkeztek: az akcióknak erőszakmenteseknek kellett lenniük, és az aktivistáknak vállalniuk kellett a felelősséget – várniuk kellett, hogy letartóztassák őket. A vezetők, mint Roger Hallam, aki eredetileg öt év börtönt kapott a M25-ös autópálya forgalmának megzavarására tett kísérlete miatt, úgy vélték, hogy a büntetés láttatása fontos része a nyilvánosság figyelmének felkeltésében. A rendőrség, amelyet a közvélemény dühös reakciója és a negatív médiafigyelem sarkallt, újabb hatásköröket követelt a „zöld őrültek” és más tiltakozók megfékezésére. Politikai döntéshozók is reagáltak erre a követelésre.

A legnagyobb változás a 2022-es Rendőrségi, Bűnügyi, Büntetési és Bírósági Törvényben történt, amely törvényes bűncselekménnyé nyilvánította a „szándékos vagy gondatlan közszolgáltatás zavarását”. A törvény számos, lazán definiált cselekedetet, mint például a „súlyos distressz, súlyos kellemetlenség, súlyos kényelmetlenség vagy súlyos közszolgáltatás elvesztése” mostantól súlyos bűncselekménynek számított. A jogalkotás új jogi utakat nyitott meg a hatóságok számára, lehetővé téve a közszolgáltatás szándékos zavarásának vádját. Most már akár egy potenciálisan zavaró akció tervezése is jelentős börtönbüntetést vonhatott maga után.

Az ezt követő Public Order Act kibővítette a rendőrség hatáskörét a tiltakozások kezelésére, új bűncselekményeket vezetett be, mint például az „objektumokhoz való zárás”, komoly zűrzavart okozó alagútásás és a főbb infrastruktúrák megzavarása. Eközben a bírók, a magasabb bíróságok támogatásával, megakadályozták, hogy a tiltakozók érvényes mentséget kérjenek az akcióikra a legtöbb esetben. Az Apellációs Bíróság elfogadta, hogy a vádlott hite és motivációja túl távoli ahhoz, hogy törvényes mentséget képezzen a tulajdon rongálásáért. Ez azt jelenti, hogy a tiltakozók már nem érvelhetnek a zsűrik előtt azzal, hogy az épületek leöntése, az utak blokkolása vagy más zavaró tevékenységek végrehajtása indokolt a klímaváltozás által jelentett nagyobb fenyegetés miatt.

A JSO aktivistái között megfogalmazódott, hogy ideje elhagyni a mozgás hosszú távú elkötelezettségét a felelősségvállalás iránt – zavaró akciókat hajtanak végre, de nem fognak többé a letartóztatásra várni. Az elmúlt évben egy Shut the System (STS) nevű csoport sorozatos bűncselekményeket hajtott végre pénzügyi és biztosítási cégek irodái ellen: ablakokat törtek be, festéket locsoltak, zárakat ragasztottak le, és januárban optikai kábelek ellen indítottak támadást. Az aktivisták úgy vélik, hogy a jogi változások miatt a hagyományos, felelős tiltakozási formák már nem életképesek. „Lehetetlen lenne hatékony kampányt fenntartani, ha az embereket évekig börtönbe küldik egyetlen akció után” – mondják.

Eközben más csoportok jogi utakat keresnek, hogy hallassák a hangjukat. Egy Citizen’s Arrest Network (CAN) nevű csoport a közszolgáltatás zavarásának jogát próbálja felhasználni a fosszilis tüzelőanyagokat és egyéb szennyező vállalatokat irányító vezetők ellen. A csoport a középkori Angliából származó jogot használja, amely lehetővé teszi, hogy a polgárok letartóztassák azokat, akikről úgy vélik, hogy bűncselekményt követtek el. A csoport állítólag már „letartóztatott” több vezetőt a fosszilis üzemanyag- és vízszolgáltató cégektől, és a múlt hónapban vádiratokat nyújtottak be a Shell és a BP ellen a Koronaügyészséghez.

A JSO akcióinak megítélése az utóbbi időben jelentősen megváltozott. Míg 2019 áprilisában

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cz6denxzweeo