Az AI szerzői jogi vitája továbbra is folytatódik megoldás nélkül

A mesterséges intelligencia (MI) és a szerzői jog kérdései körüli heves viták egy újabb fordulóhoz érkeznek a brit parlament felsőházában, a Lordok Házában. A kormányzat és a kreatív ipar legfontosabb szereplői között zajló konfliktus egyre inkább kiéleződik, és úgy tűnik, hogy a felek között nem látszik megoldás. A helyzet különösen figyelemre méltó, mivel a vitában mindkét oldal egyre inkább kitart álláspontja mellett, és a kompromisszum lehetősége távolinak tűnik. A kérdés nem csupán technikai, hanem alapvetően emberi problémákra is rávilágít: az állásokra és a kreativitásra.

A vita középpontjában az áll, hogy miként lehetne megfelelő egyensúlyt találni a technológiai és a kreatív ipar követelményei között. A törvényjavaslat, amelyet Data (Use and Access) Bill néven emlegetnek, alapvetően arról szól, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztők hogyan férhetnek hozzá a kreatív tartalmakhoz, hogy javíthassák az MI-eszközeik teljesítményét, anélkül, hogy ezzel aláásnák azokat a megélhetési lehetőségeket, amelyeket a tartalom készítői biztosítanak.

A javasolt törvény a parlamenti viták során sokáig várt a végső szavazásra, azonban jelenleg a Lordok Házában és a Képviselőház között ping-pongozik, és nem látszik, hogy a jövő héten elérné a jogalkotási célját. A kormányzati konzultáció szerint az MI-fejlesztőknek hozzáférést kellene biztosítani minden tartalomhoz, hacsak a tulajdonosok nem döntenek úgy, hogy visszalépnek. Ezzel szemben a Lordok Házának közel 300 tagja ellenzi a törvényjavaslat jelenlegi formáját, és úgy vélik, hogy az MI vállalatoknak kötelezővé kellene tenni, hogy nyilvánosságra hozzák, mely szerzői joggal védett anyagokat használnak az eszközeik betanításához, a licencelés lehetőségét szem előtt tartva.

Sir Nick Clegg, a Meta egykori globális ügyekért felelős elnöke, a törvényjavaslat támogatóinak táborában foglal helyet, és azt állítja, hogy ha a kormány minden szerzői jogtulajdonostól engedélyt kérne, az „megölné az MI ipart az országban”. Ezzel szemben Baroness Beeban Kidron, egy független lord és korábbi filmrendező, aki olyan filmekről ismert, mint a Bridget Jones: A határvonal, azt hangoztatja, hogy a kormány „tudatosan dobja a busz alá” a brit tervezőket, művészeket, írókat, zenészeket és az újonnan kialakuló MI vállalkozásokat, ha nem tesznek lépéseket a védelem érdekében. Kidron a törvény módosítását kéri, amelyben a Technológiai Miniszter, Peter Kyle, három hónappal a törvény hatálybalépése után jelentést tegyen a Képviselőház számára a törvény kreatív iparra gyakorolt hatásáról, amennyiben a jogszabály nem változik.

A Department for Science, Innovation and Technology nyilatkozata szerint széleskörű konzultációt folytatnak a kérdések kapcsán, és nem terveznek változtatásokat a törvényjavaslatban, amíg meg nem győződnek arról, hogy azok a kreatorok érdekeit szolgálják. A jelenlegi helyzet, amelyben a két ház között ping-pongozik a törvényjavaslat, azt is jelentheti, hogy a javaslatot esetleg teljesen elvetik. Ez különösen aggasztó, mivel a javasolt jogszabály más fontos elemeket is tartalmaz, például a gyászoló szülők jogait a gyermekük adatainak eléréséhez, az NHS alapítványok közötti betegadatok egyszerűbb megosztását, és még a brit közművek 3D-s térképét is.

A mesterséges intelligencia terjedése előtt az MI fejlesztők hatalmas mennyiségű tartalmat gyűjtöttek be az internetről, azzal az érveléssel, hogy ezek már a közszolgáltatás részei. A nagy, főleg amerikai technológiai cégek nem fizettek a begyűjtött tartalomért, majd ezt az adatot arra használták, hogy olyan MI eszközöket tanítsanak, amelyek képesek szövegek írására, képek és videók létrehozására pillanatok alatt. Ezek az eszközök képesek utánozni népszerű zenészeket, írókat és művészeket. Egy nemrégiben elterjedt trend során sokan megosztották az AI által generált képeket, amelyek a japán Studio Ghibli animációs stílusában készültek. Az alapító, akit a mesterséges intelligencia animációs használatáról való véleménye miatt sokan nem kedvelnek, ezt „az élet sértésének” nevezte.

A tartalomkészítők, köztük olyan neves előadók, mint Sir Elton John, Sir Paul McCartney és Dua Lipa, hatalmas ellenállást tanúsítottak. Ők azt állítják, hogy a munkájuk ilyen módon történő felhasználása, engedély nélkül, jóváírás és díjazás nélkül, lopásnak számít. Emellett hangsúlyozták, hogy az MI eszközök gyorsan és ingyenesen képesek hasonló tartalmakat előállítani, így az előadók munkához jutása is csökken.

A vita egyik oldala azt állítja, hogy ha túl nehézzé teszik az MI cégek számára a brit tartalmakhoz való hozzáférést, akkor azok egyszerűen más országokba költöznek, magukkal hozva a szükséges befektetéseket és munkahelyi lehetőségeket. Így tehát egyértelmű kompromisszumra nincs kilátás, és a helyzet továbbra is feszültségekkel terhes.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/clyrgv2n190o