Az emberek, akik szerint az AI tudatosságra ébredhet

Belépve a kutatási projekt világába, izgalommal és egy kis félelemmel néztem a feladatra, aminek keretein belül stroboszkópos fények és zene hatása alatt kellett részt vennem. Az élmény emlékeztetett a sci-fi filmek egyik klasszikus tesztjére, amely az emberek és a mesterséges lények közötti határvonalat hivatott megrajzolni. Vajon lehet, hogy én is egy jövőbeli robot vagyok, és ezt még csak nem is tudom? Képes lennék teljesíteni a tesztet? A kutatók biztosítottak róla, hogy ez az experimentális projekt nem erről szól. Az általuk „Dreamachine”-nek nevezett eszköz célja a tudatosságunk megértése, vagyis hogy feltárja, miként generálja az emberi agy a világ tudatos tapasztalatait.

Ahogy a stroboszkópos fények felgyulladtak, és bár a szemeim csukva voltak, különös geometriai minták tűntek fel előttem. Olyan volt, mintha egy kaleidoszkópba ugrottam volna, ahol folyamatosan változó háromszögek, ötszögek és nyolcszögek kavalkádja fogadott. Az élénk, intenzív színek – rózsaszínek, magenták és türkiz árnyalatok – ragyogtak, mintha neonfények világítanának. A „Dreamachine” célja, hogy a fények villódzása révén a tudatunk működését vizsgálja, és az általam látott képek állítólag az én belső világom egyediek, így lehetőség nyílik arra, hogy a kutatók mélyebb betekintést nyerjenek a tudatosság természetébe.

A Sussexi Egyetem Tudatosság Tudományi Központjában zajló kutatás nem egyedülálló; világszerte számos ilyen projekt igyekszik feltárni az emberi tudat működését. A tudatosság az az aspektus, amely lehetővé teszi számunkra, hogy önállóan gondolkodjunk, érezzünk és döntéseket hozzunk a világunkkal kapcsolatban. A kutatók remélik, hogy a tudatosság természetének megértésével közelebb kerülnek ahhoz, hogy megértsék, mi történik a mesterséges intelligencia szilícium alapú agyaiban. Egyesek úgy vélik, hogy az AI rendszerek hamarosan önálló tudatra ébredhetnek, ha még nem tették meg.

A gépek tudatának ötlete régóta foglalkoztatja a tudósokat és a filozófusokat. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos aggodalmak már a Metropolis című filmben is megjelentek, ahol egy robot próbálja utánozni egy igazi nő viselkedését. Az 1968-as 2001: Űrodüsszeia filmben a HAL 9000 számítógép támadást indít az űrhajó legénysége ellen, ezzel felvetve a gépek tudatának veszélyeit. De a legújabb fejlemények azt mutatják, hogy a gépi tudatossággal kapcsolatos aggodalmak nem csupán a fikció világához tartoznak. Az úgynevezett nagy nyelvi modellek (LLM) robbanásszerű fejlődése, amelyek ma már mobilalkalmazásokon keresztül is elérhetők, új megvilágításba helyezte a gépek tudatának lehetséges megjelenését.

A legújabb generációs LLM-ek képesek arra, hogy hihető és folyamatos beszélgetéseket folytassanak, ami még a fejlesztőik és a szakértők közül is sokakat meglepett. Néhány gondolkodó úgy véli, hogy ahogy az AI egyre intelligensebbé válik, a gépekben egyszer csak felkapcsolódnak a fények, és tudatosságra ébrednek. Mások, mint Anil Seth professzor, a Sussexi Egyetem kutatócsoportjának vezetője, ezzel nem értenek egyet, és az optimista nézetet „vakkal optimizmusnak” nevezik.

A tudatosság mibenlétével kapcsolatos kérdések megválaszolása nem egyszerű feladat, és a professzor saját csapatán belül is élénk viták zajlanak. A kutatók egyetértenek abban, hogy a tudatosság megértéséhez a problémát kisebb részekre kell bontani. A cél az, hogy a tudatosság különböző aspektusait magyarázó agyi aktivitásmintákat azonosítsanak, például az elektromos jelek vagy a véráramlás változásait különböző agyi területeken. A professzor aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a technológiai fejlődés gyorsasága miatt a társadalom a tudományos tudás hiányában rohan a jövő felé, anélkül, hogy a következményekkel foglalkozna.

Miközben a technológiai szektorban sokan úgy vélik, hogy a jelenlegi LLM-ek nem rendelkeznek tudatossággal, a Carnegie Mellon Egyetem professzorai, Lenore és Manuel Blum, azt állítják, hogy a gépi tudatosság elkerülhetetlenül meg fog valósulni. Úgy vélik, hogy a mesterséges intelligencia és a nagy nyelvi modellek érzékszervi bemenetekkel való bővítése, mint például a látás és a tapintás, közelebb hozhatja a tudatosság kialakulását.

A tudományos közösségben léteznek olyan kísérletek is, ahol idegsejteket használnak, hogy megértsék, hogyan működik az agy, és kutatások folynak az ún. „mini-agyak” területén is, amelyek elősegíthetik a tudatosság megértését. Az ausztrál Cortical Labs például olyan rendszert fejlesztett ki, amely képes a Pong nevű videojátékot játszani, ami bár távol áll a tudatos rendszerektől, mégis figyelemreméltó, hogy egy sejtkultúra hogyan képes reagálni a külső ingerekre.

A kérdés, hogy a mesterséges tudatosság megjelenése milyen hatással lesz az emberi kapcsolatokra, szintén foglalkoztatja a kutatókat. Mennyire befolyásolják majd az AI által generált mesterséges lények az emberi érzéseket? A tudományos diskurzusban egyre inkább felmerül a félelem, hogy a gépek tudatának illúziója morális romlást okozhat, hiszen az emberek hajlamosak lesznek jobban bízni a gépekben, mint a valódi kapcsolatokban. A kutatók figyelmeztetnek arra, hogy a gépek és az AI rendszerek iránti érzelem egy újfajta társadalmi dinamika kialakulásához vezethet, amely alapvetően megváltoztatja az emberi kapcsolatok természetét a jövőben.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c0k3700zljjo