Hónapszél érkezett Kínából, értékesebb a aranynál

Az Egyesült Királyságba megérkeztek az első holdi kőzetminták, amelyeket közel ötven év elteltével hoztak vissza a Földre, ezúttal Kínából, kölcsönbe. Ezek a parányi porszemcsék most egy szigorúan őrzött létesítmény biztonságos helyén, Milton Keynesben találhatóak, ahol a tudományos közösség első ízben nyerhetett betekintést a különleges anyagba. Professor Mahesh Anand, az Egyesült Királyság egyetlen tudósa, aki hozzáférhetett ehhez a rendkívül ritka anyaghoz, a mintákat „aranyport” felülmúlóan értékesnek nevezi. „Senki a világon nem férhetett hozzá Kína mintáihoz, így ez óriási megtiszteltetés és nagy kiváltság” – mondja professzor a minták megérkezéséről.

A professzor csapata, miután a porszemcséket megőrölték és lézerrel kezelik, reméli, hogy választ kapnak azokra az alapvető kérdésekre, amelyek a Hold keletkezésére és a Föld korai éveire vonatkoznak. A porszemcsékben olyan bizonyítékokat keresnek, amelyek alátámaszthatják a tudósok elméletét, miszerint a Hold az 4,5 milliárd évvel ezelőtt történt ütközés következtében keletkezett, amikor a Föld egy Mars méretű bolygóval ütközött. A mintákat a Chang’e 5 űrszonda gyűjtötte össze 2020-ban, amikor az egy vulkáni területre, a Mons Rümkerre szállt le. A robotkar fúróval 2 kilogrammnyi anyagot gyűjtött, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, ahol az belső Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdmintavétel a Szovjetunió 1976-os küldetése óta, amely Kínát a világűr új versenyében vezető szerephez juttatta.

Most, a világűr tudósai közötti hosszú hagyományos együttműködés keretében Kína először engedélyezett hét nemzetközi kutató számára hozzáférést a mintákhoz, hogy új felfedezéseket tehessenek. A kis vialák professzor Anand kezébe kerültek egy fényűző ceremónián Pekingben, ahol találkozott orosz, japán, pakisztáni és európai kollégákkal. „Olyan volt, mintha párhuzamos univerzumban lennénk – Kína sokkal előrébb jár a világűr programokba történő befektetésekkel” – fogalmazott.

A professzor a legnagyobb biztonságban, kézipoggyászában hozta vissza a különleges terhet az Egyesült Királyságba. Milton Keynesben, az Open University laboratóriumában lépésről lépésre kell végrehajtaniuk a biztonsági előírásokat: ragadós szőnyegekre lépnek, hogy megtisztítsák a cipőiket, és felveszik a műanyag kesztyűt, köpenyt, hajhálót és kapucnit. Azokban a szigorúan őrzött helyiségekben, ahol a kutatások folynak, a környezetnek makulátlanul tisztának kell lennie, hogy megakadályozzák a szennyeződést. Ha bármilyen földi anyag keveredik ezekkel az űrbéli porszemcsékkel, az véglegesen tönkreteheti a professzor csapata által végzett elemzéseket.

Amikor a professzor egy sor széf előtt guggol, óvatosan kinyit egyet, és előhúz egy zipzáros táskát, amely három, nyaklánc méretű dobozra hasonlító tartályt rejt. Mindegyikben egy átlátszó vialát találunk, amelyben sötétszürke por található. A holdi por a külsejéről nézve banálisnak tűnik, de elgondolkodtató, hogy milyen kozmikus utat járt be. Professzor Anand megjegyzi, hogy a 60 milligrammnyi minta elegendő ahhoz, hogy évekig foglalkozzanak vele, mivel ők a mikroszkopikus munkálatokra specializálódtak.

A laboratóriumban a technikus Kay Knight lesz az első, aki valójában munkába áll a mintákkal, amikor a vialák kinyílnak. „Nagyon izgatott vagyok” – mondja, miután bemutatta, hogyan vág meteorokat gyémántpengével. „De ideges is vagyok, mert nem sok mintám van, és nem könnyű újabbat szerezni. Nagy tét” – teszi hozzá. Miután előkészíti a mintákat, azok két további laboratóriumba kerülnek, ahol különböző gépek segítségével elemzik azokat.

Az egyik laborban egy bonyolult cső- és szeleprendszerrel rendelkező gépet láthatunk, amely képes 1400 Celsius-fokra felmelegíteni a porszemcséket, hogy kinyerjék a szén-, nitrogén- és nemesgázokat. Ez teljesen egyedi, és az egyik oka annak, hogy professzor Anand úgy gondolja, az ő laboratóriumát választották a ritka minták fogadására. A csapatnak egy éve van arra, hogy befejezze a kutatásait, és a folyamat végén a keresés valószínűleg a minták megsemmisítéséhez vezet.

Kína azóta is tovább lépett a Chang’e 5 küldetés óta, hiszen 2024-ben a Chang’e 6 indításával az eddigi első mintákat hozták vissza a Hold hátoldaláról, amely mélyen rejtélyes hely, és valószínűleg bizonyítékokat tartalmazhat a régóta csendben lévő vulkáni lávafolyásokról. „Nagyon remélem, hogy ez a hosszú távú együttműködés kezdete Kína és a nemzetközi tudósok között” – mondja professzor Anand. „Sokan közülünk a Apollo küldetések által visszahozott mintákon dolgoztuk ki a karrierünket, és hiszem, hogy ez egy fantasztikus hagyomány, amelyet követni kell. Remélem, hogy más országok is követik a példát.”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g3krykxypo