Trump ásványi üzlete és annak váratlan következményei

Donald Trump visszatérése a Fehér Házba jelentős csapást jelenthet a globális éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre – ezt nyilatkozta Christiana Figueres, az Egyesült Nemzetek volt éghajlatügyi főtitkára, miután Trumpot novemberben megválasztották. Trump hivatalba lépése óta az Egyesült Államokat visszavonta a Párizsi Klímaegyezményből, amelyet a világ legfontosabb globális éghajlati megállapodásának tartanak. Emellett megakadályozta, hogy amerikai tudósok részt vegyenek nemzetközi éghajlatkutatásokban, eltávolította a nemzeti elektromos járművek célkitűzéseit, és korábbi elnökének a zöld technológiák fejlesztésére tett kísérleteit „zöld új átverésnek” nevezte. Mindezek ellenére Trump sürgősen megállapodást keresett az ukrán elnökkel a kritikus ásványi anyagok beszerzéséről, és nagy érdeklődést mutatott Grönland és Kanada iránt, mivel mindkét ország gazdag ezekben az ásványokban.

A kritikus ásványok beszerzése Trump egyik fő prioritása lett hivatalba lépése óta. Ezek az ásványok kulcsszerepet játszanak olyan iparágakban, mint a légiközlekedés és a védelem, de ami még érdekesebb, hogy szintén nélkülözhetetlenek a zöld technológiák gyártásához. A kérdés az, hogy Trump figyelme a kritikus ásványok megszerzésére hatással lehet-e az Egyesült Államok zöld technológiai potenciáljának kiaknázására. Trump jobbkeze, Elon Musk, akinek cégei, mint a SpaceX és a Tesla, nagymértékben támaszkodnak ezekre az ásványokra, megérti a kritikus ásványok jelentőségét a zöld átmenet szempontjából. A Colorado School of Mines bányamérnöki tanszékének docense, Elizabeth Holley elmagyarázza, hogy minden ország saját listát állít össze a kritikus ásványokról, de ezek általában ritkaföldfémekből és más fémekből, például lítiumból állnak. Az igény 2023-ban 30%-kal nőtt, ami főként a tiszta energia és az elektromos járművek szektorának gyors növekedésének tudható be. Az International Energy Agency előrejelzése szerint húsz éven belül a lítium iránti kereslet 90%-át, a kobalt irántit 70%-át, a ritkaföldfémek irántit pedig 40%-át fogják képviselni.

Musk aggodalmát fejezte ki a lítium áremelkedése miatt, és három évvel ezelőtt tweetelte, hogy „a lítium ára őrült szintre emelkedett! A Teslának tényleg bele kellene fogni a bányászatba és a finomításba, hacsak nem javulnak a költségek”. A lítium nem ritka, de a kitermelés üteme lassú, ami hozzájárul a piac gyengeségeihez. Az Egyesült Államok ritkaföldfémekben és kritikus ásványokban betöltött gyenge pozícióját egy amerikai kormányzati bizottság decemberi jelentése is érintette, amely figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államoknak újra kell gondolnia a kritikus ásványok és ritkaföldfémek ellátási láncaira vonatkozó politikáját a Kínától való függőség kockázatai miatt.

Kína dominanciája a piacon abból adódik, hogy korán felismerték a zöld technológia gazdasági lehetőségeit. Bob Ward, a London School of Economics Grantham Kutatóintézetének politikai igazgatója megjegyzi, hogy Kína körülbelül tíz évvel ezelőtt döntött arról, hogy merre tart a trend, és stratégiailag törekedett nemcsak a megújuló energiaforrások, hanem az elektromos járművek fejlesztésére is. Daisy Jennings-Gray, a Benchmark Mineral Intelligence árképző ügynökség árazási vezetője elmagyarázza, hogy a kritikus ásványok geológiailag korlátozottak, így nem garantálható, hogy minden országban gazdaságilag kinyerhető készletek találhatók. Kína jelentős bányászati és feldolgozási beruházásokat eszközölt Afrikában és Dél-Amerikában, de a feldolgozás terén, vagyis a nyers ásványok más elemekből való elkülönítésében dominál.

Trump motivációját a hátrányos helyzet félelme hajtja, a feldolgozás terén Kína dominálása miatt. Az Egyesült Államoknak tehát sürgősen lépéseket kell tennie, hogy megerősítse pozícióját a kritikus ásványok piacán. Az Egyesült Államok korábbi zöld technológiai intézkedései, mint például az Inflation Reduction Act (IRA), amely adókedvezményeket és egyéb ösztönzőket kínál a zöld technológiák számára, szintén kulcsszerepet játszanak a zöld iparba irányuló befektetések ösztönzésében. A Biden-kormányzat idején 2024 augusztusára a becslések szerint 493 milliárd dollárnyi befektetés érkezett az Egyesült Államok zöld iparágába.

Trump azonban a kritikus ásványok beszerzésére fókuszálva úgy tűnik, hogy egy új irányba tereli az Egyesült Államok politikáját. Lehetséges, hogy hamarosan bejelent egy „Kritikus Ásványok Végrehajtási Rendeletet”, amely további beruházásokat irányoz elő ebbe az irányba. Bár a pontos részletek még nem ismertek, szakértők szerint a rendelet tartalmazhat lépéseket a bányászat felgyorsítására az Egyesült Államokban, beleértve a gyorsított engedélyezési folyamatokat és a feldolgozó üzemek kiépítésére vonatkozó befektetéseket. Az Egyesült Államok pozíciója a nemzetközi éghajlati színpadon azonban továbbra is kétséges, mivel Trump nem tűnik elkötelezettnek a környezetvédelmi örökség megteremtésében, inkább gazdasági célokat tűz ki maga elé.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c30mjedjzgpo