Hírek,  Tech

Uranusz holdjain végzett új kutatás növeli az élet lehetőségét

A Uranusz bolygó és öt legnagyobb holdja nem feltétlenül azok a halott, steril világok, amiknek a tudósok régóta gondolják őket. Egy új kutatás szerint ezek a holdak óceánokkal rendelkezhetnek, és talán még életet is támogathatnak. A bolygóról és holdjairól szerzett tudásunk jelentős része a NASA Voyager 2 űrszondájának köszönhető, amely közel négy évtizeddel ezelőtt, 1986-ban látogatta meg a rendszert. Azonban egy új elemzés azt mutatja, hogy a Voyager látogatása egy erőteljes napviharral esett egybe, ami félrevezető képet festett a Uranusz rendszeréről.

Uranusz egy gyönyörű, jeges gyűrűs világ a Naprendszerünk külső részein. Az egyik leghidegebb bolygó, és a többi bolygóhoz képest oldalra dőlt, mintha megdöntötték volna, ami miatt jogosan a legfurcsább bolygónak tekinthető. A Voyager 2 űrszonda 1986-os elhaladása során lenyűgöző képeket készített a bolygóról és annak öt legnagyobb holdjáról. A tudósokat azonban még jobban meglepte az a mérési adat, amit a Voyager 2 küldött vissza, mivel ezek azt jelezték, hogy a Uranusz rendszere még furcsább, mint ahogy azt korábban gondolták. A szonda műszerei által gyűjtött adatok arra utaltak, hogy a bolygó és holdjai inaktívak voltak, ellentétben a Naprendszer más külső holdjaival. Emellett a Uranusz védő mágneses tere is furcsa torzulásokat mutatott, amely a Nap felé volt nyomva. A bolygók mágneses tere csapdába ejti a bolygóról és holdjairól származó gázokat és egyéb anyagokat, amelyek óceánokból vagy geológiai tevékenységből eredhetnek. A Voyager 2 nem talált ilyesmit, ami azt sugallta, hogy Uranusz és öt legnagyobb holdja steril és inaktív.

Ez a felfedezés hatalmas meglepetést okozott, hiszen teljesen eltért a Naprendszer más bolygóinak és holdjainak jellemzőitől. Az új elemzés azonban megoldotta a hosszú évtizedek óta tartó rejtélyt. Kiderült, hogy a Voyager 2 egy rossz napon haladt el Uranusz mellett. Az új kutatás alapján, amikor a Voyager 2 elhaladt a bolygó mellett, a Nap éppen aktívan működött, erőteljes napviharokat generálva, amelyek valószínűleg elfújták az anyagot, és ideiglenesen torzították a mágneses teret.

Dr. William Dunn, a Londoni Egyetem kutatója, aki az új felfedezéseket értékelte, elmondta, hogy ezek az eredmények azt sugallják, hogy a Uranusz rendszere sokkal izgalmasabb lehet, mint korábban gondoltuk. „Lehetséges, hogy a holdak olyan körülményeket biztosítanak, amelyek szükségesek az élethez, és talán a felszín alatt óceánok rejtőznek, amelyek tele lehetnek halakkal!” – tette hozzá. Linda Spilker, aki fiatal tudósként dolgozott a Voyager programban, szintén örömmel értesült az új eredményekről, amelyek a Nature Astronomy folyóiratban jelentek meg. „Az eredmények lenyűgözőek, és nagyon izgalmas látni, hogy van potenciál az élet számára a Uranusz rendszerében” – mondta a BBC Newsnak.

Dr. Affelia Wibisono, a Dublini Fejlett Tanulmányok Intézetének kutatója, aki független a kutatócsoporttól, szintén „nagyon izgalmasnak” nevezte az eredményeket. „Megmutatja, mennyire fontos visszatekinteni a régi adatokra, mert néha új felfedezések rejtőznek mögöttük, amelyek segíthetnek a következő generációs űrkutatási küldetések megtervezésében.” A NASA ennek megfelelően új küldetést tervez, az Uranusz Orbiter and Probe-t, hogy 10 év múlva közelebbről is megvizsgálják a bolygót és holdjait.

A NASA szakembere, Dr. Jamie Jasinski, aki javasolta a Voyager 2 adatok újbóli átvizsgálását, hangsúlyozta, hogy a jövőbeli űrszonda műszereit úgy kell megtervezni, hogy figyelembe vegyék az új kutatás eredményeit. „Néhány műszer, amely a jövőbeli űrhajóra kerül, nagymértékben épít a Voyager 2 tapasztalataira, így újra kell gondolnunk, hogyan tervezzük meg a műszereket, hogy a lehető legjobban rögzíthessük a tudományos adatokat” – mondta.

A NASA Uranusz-probája várhatóan 2045-re érkezik meg, és a tudósok remélik, hogy kiderül, ezek a távoli, jeges holdak, amelyeket korábban halott világoknak tartottak, talán életnek adhatnak otthont. Az új felfedezések új reményt adtak arra, hogy a Naprendszerünk távoli sarkaiban is megtalálhatók az élet jelei.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cgk1333k0ypo

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük