A Just Stop Oil mozgalom eltűnt a színről, most a föld alá húzódott

A Just Stop Oil (JSO) aktivistái újra elővették a transzparenseiket, felvették a jól ismert narancssárga mellényüket, és feltöltötték a hangosbemondóikat, hogy felkészüljenek legújabb demonstrációjukra. Az elmúlt három év során számos alkalommal részt vettek hasonló akciókban, például levesek dobálásában, kukoricakeményítő festék fröcskölésében és utak blokkolásában, ezzel a klímaaktivista csoport az ország egyik legkellemetlenebb kampányszervezetévé vált. A szombati központi londoni gyűlésükre várhatóan több száz aktivista érkezik, ami azonban várhatóan nagyon eltér a korábbi megmozdulásoktól. Egyrészt a rendezvény létezése már nem titok, másrészt a korábbi tömeges zűrzavart nem várják. A JSO hivatalos álláspontja szerint már megnyerték harcukat, mivel követelésük, miszerint ne legyenek új olaj- és gázengedélyek, a kormány politikájává vált. Ugyanakkor a csoport tagjai magánbeszélgetésekben elismerik, hogy a zavaró tüntetések ellen bevezetett szigorú új hatalmak szinte lehetetlenné tették számukra a további működést.

Sarah Lunnon, a JSO egyik alapítója, a szombati eseményt „örömteli ünneplésnek” nevezte. „Hihetetlen dolgokat tettünk együtt, rengeteg bizalmat fektettünk egymásba” – mondta. Az aktivisták nem az egyetlenek, akik ünnepelni fognak. Sok ezer motoros, akiket forgalmi dugók késleltettek, azokat, akik felháborodtak a nagy festmények elleni támadásokon, valamint a sport- és színházrajongók, akiket megszakítottak az eseményeik, szintén örömmel fogadják a JSO távozását. A rendőrség is megkönnyebbülhet, hiszen a JSO tüntetései több ezer órányi rendőri munkát és milliókat emésztettek fel. A Metropolita Rendőrség 2023-ban azt nyilatkozta, hogy a csoport tüntetései közel 20 millió fontba kerültek.

A JSO végét azonban komoly kérdéseket vet fel, köztük azt, hogy valóban véget ér-e a zavaró klímatüntetések kora az Egyesült Királyságban, vagy a föld alá kényszerülve új, még zavaróbb vagy kaotikusabb klímaakciók születhetnek. A stratégiai kérdések között szerepel, hogy a klímaváltozás jövőjével kapcsolatos széleskörű közérdek ellenére a közvélemény sok esetben ellenségesen viszonyult a JSO-hoz. Hogyan tudja a klíma mozgalom elkerülni, hogy ez megismétlődjön?

A JSO modellje kis csoportokból állt, akik célzott akciókat hajtottak végre, hogy maximális zűrzavart vagy közfelháborodást okozzanak. Azonban szigorú belső szabályokkal rendelkeztek: az akcióknak erőszakmenteseknek kellett lenniük, és az aktivistáknak felelősséget kellett vállalniuk – várniuk kellett, hogy letartóztassák őket. Az olyan vezetők, mint Roger Hallam, aki eredetileg öt év börtönbüntetést kapott a M25-ös autópálya forgalmának megzavarására irányuló tervek miatt, fontosnak tartották, hogy látható büntetést kapjanak, mivel ez a nyilvánosság számára is reklámértéket képviselt. A rendőrség, amelyet a közvélemény dühítése és a negatív médiakép mozgósított, több hatalmat követelt a „környezetvédelmi bolondok”, ahogy a Sun újság nevezte őket, és más tüntetők megfékezésére. A politikai döntéshozók figyelembe vették a kéréseket. A legnagyobb változást a 2022-es Rendőrségi, Bűnügyi, Ítéleti és Bírósági Törvény hozta, amely a „közönséges zűrzavart szándékosan vagy gondatlanul okozni” bűncselekménnyé nyilvánította. Az új jogszabályok között szerepeltek a „komoly zavarokat, komoly kellemetlenségeket, komoly kényelmetlenségeket vagy komoly amenitási veszteségeket” okozó cselekedetek, amelyek most már potenciálisan komoly bűncselekményeknek számítottak.

A következő évben a Közrendvédelmi Törvény kiterjesztette a rendőrség hatáskörét a tüntetések kezelésére, és új bűncselekményeket hozott be, például az „objektumokhoz való rögzítést”, a komoly zavarásokat okozó alagútásást és a jelentős infrastruktúrák megzavarását. Eközben a bírák, a magasabb bíróságok támogatásával, megakadályozták a tüntetők jogát, hogy a legtöbb tüntetési esetben „jogos indokot” állítsanak fel. A Fellebbviteli Bíróság elfogadta, hogy a vádlott hite és motivációja túl távoli ahhoz, hogy jogos indoknak minősüljön a tulajdon rongálásáért. Mostantól a bíróságok számára a legfontosabb kérdés az, hogy a vádlottak elkövették-e a nekik felrótt cselekményeket, nem pedig az, hogy miért tették. „Láttuk, hogy embereket találtak bűnösnek, és évekre börtönbe zárták őket” – mondta Sarah Lunnon.

David Spencer, egykori rendőr, aki most a Policy Exchange bűnügyi és igazságügyi részlegének vezetője, úgy véli, hogy a jogszabályok korábban túl sokszor „kedveztek a zavaró tüntetésekben részt vevőknek más emberek jogos érdekei rovására”. A Liberty emberi jogi szervezet azonban másképp látja a dolgokat, és úgy véli, hogy a változások a demokrácia elleni támadást jelentenek. Ruth Ehrlich, a szervezet politikai és kampányfőnöke érvelése szerint a jogi változások „megfékező hatással voltak arra, hogy mindannyian kifejezhessük, amiben hiszünk”.

Ez a helyzet arra késztette néhány klímaaktivistát, hogy úgy döntsön, ideje elhagyni a mozgalom régóta fennálló elszámoltathatósági elvét – zavaró akciókat fognak végezni, de már nem maradnak ott, hogy letartóztassák őket. Az elmúlt évben egy Shut the System (STS) nevű csoport sorozatos bűncselekményeket követett el pénzügyi és biztosítótársaságok irodáin, ablakokat törtek be, festéket fröcsköltek, zárakat ragasztottak le, és januárban optikai szálas kommunikációs kábeleket támadtak meg. Az egyik szervezőjükkel beszélgettem egy üzenetküldő alkalmazáson, aki azt állította, hogy a jogi változások miatt a hagyományos elszámoltatható tüntetések már nem fenntarthatók. „Lehetetlen lenne hatékony kampányt fenntartani, ha az emberek évekre börtönbe kerülnek egyetlen akció után” – mondta a szóvivő. „Az aktivisták olyan helyzetbe kerültek, ahol a föld alá kell kényszerülniük.”

Ez nem az első alkalom, hogy a tüntetők titkos akciókat hajtanak végre az Egyesült

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cz6denxzweeo