Az idegen élet rejtélye és a hatása az emberiségre

A tudományos felfedezések néha nem csupán a tudásunkat bővítik, hanem alapvetően megváltoztatják a világképünket is. Amikor az első űrszondák képet küldtek a Földről, az emberek számára új dimenziót nyitottak meg a világegyetemről és a helyünkről benne. Most pedig egy újabb mérföldkőhöz érkeztünk, hiszen a K2-18b nevű bolygón felfedeztek egy olyan gázt, amelyet a Földön egyszerű tengeri organizmusok termelnek. A felfedezés új lehetőségeket teremt az idegen élet keresésében, és a tudósok egy lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy választ adjanak arra a kérdésre, hogy egyedül vagyunk-e az univerzumban. Prof. Nikku Madhusudhan, a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének vezetője arról beszél, hogy az élet felfedezése más bolygón „alapvető kérdések” megválaszolásának küszöbén állunk.

A tudományos közösségben ez a felfedezés számos új kérdést vet fel. Hogyan fogja megváltoztatni az emberi felfogást a más világokon való élet felfedezése? Őseink évezredek óta meséltek olyan lényekről, akik az égen élnek, és a 20. század elején a csillagászok egyenesen vonalakat véltek felfedezni a Mars felszínén, ami spekulációkat generált az ottani fejlett civilizációkról. Az űrlényekkel kapcsolatos elképzelések a popkultúrában is elterjedtek, sok esetben fenyegetőként ábrázolva őket, különösen a kommunizmus terjedésétől való félelem idején. Azonban most, évtizedekkel később, a legfrissebb bizonyítékok nem a Marsról vagy a Vénuszról származnak, hanem egy távoli csillag körüli bolygóról, amely számtalan milliárd kilométerre van tőlünk.

Az idegen élet kutatásának egyik legnagyobb kihívása a megfelelő helyek megtalálása. Az NASA eddigi kutatásai a Marsra összpontosítottak, de 1992-ben, amikor felfedezték az első bolygót egy másik csillag körül, ez a megközelítés megváltozott. Azóta csaknem 6000 exobolygót fedeztek fel, amelyek közül sok gázóriás, mint amilyen a Jupiter és a Saturnusz. Vannak olyan bolygók is, amelyek túl forrók vagy túl hidegek ahhoz, hogy folyékony víz létezzen rajtuk, ami elengedhetetlen az élethez. Azonban sok bolygó a „Goldilocks zónában” található, ahol a távolság „éppen megfelelő” az élet fenntartásához. Prof. Madhusudhan úgy véli, hogy galaxisunkban akár több ezer ilyen bolygó is létezhet.

A kutatók az exobolygók légkörének kémiai összetételét elemző műszereket fejlesztettek ki, hogy az élet nyomait, vagyis a biosignature-t felfedezhessék. A NASA James Webb Űrteleszkópja, amely idén felfedezte a gáz jelenlétét a K2-18b bolygón, a valaha készült legnagyobb űrteleszkóp, és 2021-es indítása óta izgalommal tölti el a tudósokat, hiszen végre elérhető közelségbe került az élet keresése. Azonban a Webbnek vannak korlátai, például nem tudja érzékelni a Földhöz hasonló kisméretű bolygókat, mivel a csillag fénye elvakítja. Ezen a problémán az új Habitable Worlds Observatory (HWO) segíthet, amely a 2030-as években készül el, és képes lesz az ilyen bolygók légkörének vizsgálatára.

A tudósok azonban tisztában vannak azzal, hogy a felfedezések nem mindig vezetnek azonnali ünnepléshez. Még ha a biosignaturet valóban megtalálják, az is számos vitát generál majd a tudományos közösségen belül, arról, hogy ez a jelenség nem élő organizmusok által is létrejöhetett. Érdekes módon, a felfedezés folyamata párhuzamba állítható a technológiai fejlődés más területeivel, ahol a legnagyobb áttörések is csak fokozatosan váltak nyilvánvalóvá.

A Földön belüli élet felfedezése, legyen az egyszerű életforma vagy bonyolultabb, szintén fontos tudományos cél. Az ESA ExoMars roverét 2028-ra tervezik, hogy a Mars felszíne alatt kutasson az élet nyomai után. Közben a NASA és az ESA űrszondái a Jupiter jégborítású holdjaihoz tartanak, hogy vizsgálják, rejt-e víz az alattuk lévő óceánok. A tudósok remélik, hogy ezek a küldetések elősegítik a jövőbeli felfedezéseket, és talán egyszer elérjük, hogy a Földön kívüli életet találjunk.

Prof. Madhusudhan és más tudósok meggyőződése, hogy a galaxisban a legegyszerűbb életformák valószínűleg gyakoriak. Azonban a bonyolultabb életformák megjelenése már sokkal összetettebb kérdés. Az élet kialakulásához szükséges feltételek, mint a hőforrás, a folyékony víz és a szerves vegyületek jelenléte, elengedhetetlenek, és ezek megléte esetén az élet kialakulásának valószínűsége drámaian megnő. Az élet felfedezése a tudományos közösségben nemcsak a tudást bővíti, hanem a társadalmi felfogásunkat is megváltoztathatja, hiszen az idegen élet létezése egy újabb lépést jelentene az emberi evolúcióban, és alapvetően átalakíthatja a világképünket.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cp8jwj90ejno